Gondolkoztam mit is tudnék mondani neked A perről, amit mások már nem mondtak el előttem ezerszer, és arra a megállapításra jutottam, hogy valószínűleg semmit. Így nem is fogom bő lére ereszteni kis elemzésem, a kiadás leírására fogok szorítkozni és megemlítek néhány gondolatot, ami engem különösen megragadott, és amik napjainkban - sajnos - legalább olyan aktuálisak, mint Kafka korában; illetve átirányítalak egy olyan elemzésre, ami tartalmazza a leglényegesebb dolgokat, amik elmondhatók a műről.

  A képen látható Palatinus kiadás került a polcomra nemrégiben. Elmondható róla, hogy küllemre igen tetszetős, fűzött, kemény-borítású könyv. A kiadás talán leglényegesebb tulajdonsága, hogy a fordítás új! A megszokott Szabó Ede fordítás helyett, most Györffy Miklós 2002-es munkáját élvezhetjük. Maga Györffy Miklós úgy nyilatkozik az újrafordítás szükségszerűségéről - vagy nem szükségszerűségéről -, hogy nem jobb fordítást akart csinálni mint amilyen Szabó Edéé volt, hanem „mást”, kicsit aktualizálni kívánta azt a mai korok igényeihez és elvárásaihoz. Mivel nincs összehasonlítási alapom, ezért nem tudom sajnos ajánlani egyik fordítást sem. Ha valaki elolvasta mindkettőt, megköszönném, ha megírná a különbségeket.

  Egyszer már belekezdtem A perbe, de nem jutottam tovább az első meghallgatáson. Nagyon nem volt szimpatikus a főszereplő viselkedése az adott szituációban, én csak egy nyugtalan, izgága, nagyképű alakot láttam benne, aki mielőtt még bármi kiderülhetne az ügyéről mindenkinek jól megmondja a magáét, és mindenkit ismeretlenül vérig sért. Ezek után le is tettem a könyvet, de memoir blogjának hatására újra elővettem. Mint kiderült meg kell köszönnöm ezt memoirnak, a kiábrándulásomat meg hála istennek végül a könyv befejezetlenségének kell betudnom, mert ha az ember legyőzi kezdeti rossz érzéseit, ellenszenvét és tovább olvassa a művet akkor kiderül, hogy K. viselkedése egyáltalán nem elítélendő, sokkal inkább az történt, hogy valami kimaradhatott a második fejezet előtt, amit a szerző sajnos már nem tudott megosztani az utókorral, és ezért válhat K. viselkedése pillanatnyilag érthetetlenné. A fent leírtak miatt állhat elő az a paradox helyzet, hogy bár A per nincs befejezve, mégis egésznek tekinthető, és ennek egy részletét csak akkor láthatja világosan az ember, csak akkor mondhat bármit pro, vagy contra K. jellemére, ha a végére ért; szóval vigyázni kell az olvasás közben levont közetkeztetésekkel, mert könnyen tévesnek bizonyulhatnak. Sokakat ismételve én is csak azt tudom javasolni neked, hogy ha egyszer elkezdted olvasni A pert, akkor ne hagyd abba és állhatatosan juss el a végére, hidd el megéri!

  Mélyebb elemzésbe belemennem azért nem lenne értelme, mert ezer helyen megtalálod leírva, hogy mit fejez ki a könyv. Kafka kiábrándulása a társadalomból, amit a korszak - a fasizmus, a gazdasági válság okozta bűnbakkeresés - számlájára írhatunk, köztudott, és csak szájkoptatásnak érezném ha hosszan ecsetelném ezt. Egy kirekesztett ember irodalmi önvallomása ez a mű. Mindenkinek kötelező darab, annál is inkább, mert tényleg sok aktualitást tartalmaz a számunkra is, hogy talán még idejében megakadályozható legyen, hogy újra megismételje magát a történelem!

>>>LINK<<<

Kedvenc részeim: festő, A dómban;

Idézni nem nagyon tudok, mert akkor komplett fejezeteket kéne kiírnom, annak meg vajmi kevés értelme lenne. :)

Értékelés: 4/5